Tovbb a 2. oldalra >
gi den...
gi balkonon,
a felhk ringatz lgy ln,
szabadon szrnyal a lelkem,
a gyngyszn derengsben,
a Hold tncol az j vizn,
a vgtelen varzsa lopzik halkan,
s a mindensg karjai kzt
tsuhan, megszdt a szerelem mosolya.
Csendtakar simul krm,
csillagport hint elm az deni fny.
Sejtelmes gi cen,
fogva tart varzslatos ned,
cirgat alkonyi cskod,
ftyolknt bortja tengerkk lnyed.
Ringatzz velem a holdfny blben,
frdjnk egytt vgyaink tengerben.
letem forrsa lettl,
meggytrt napjaimba
boldog perceket ltettl.
Az j tavban hagyjuk az lmot,
s a nappalok vsznra fessnk valsgot.
zlelnm ajkad zt,
lomkntst levetn a szeretet,
fognm kezed, s vezetlek,
ha engeded.
Maradj velem,
destsd meg a holnapok zt,
tertsd szt rajtam szenvedlyed shajt,
mosolygs pillantsa a perceknek,
leld a szerelem gyengd szirmaival,
az j andalt, tovaszll dallamt.
Ms e vilg,
itt millinyi csillag fnye rebben.
Csend takarja szvem,
a telihold titkon tlel, simogat rintse.
Az id tengerben, alltan sodrdva,
a hajnal knnye mossa le sajg lelkem
fjdalmas cseppjeit.
Az j pamlagn pihenve
kinyitom lelkem szent templomt,
a mindensg szvben rzem,
az rklt rejtlyes fuvallatt.
Csongrd, 2010.06.02.
Gyrgy Viktria Klra
Valloms
A remny szivrvnnyal sztt
fvenyn lpkedve,
az jszaka piciny szikrit hoztam
neked csokorba szedve,
s a prndra szrom minden este.
Megigztelek,
lelked fonalt,
magam kr fonom,
a szerelem vgyakoz
morzsit eld szrom.
Shajom suhan a messzesg kdben,
feld szll az j brsonyos
fnyben.
Kincsem lettl,
mint az gnek a csillagok,
magnyombl
elzted a bnatot.
zlelgetem a tled
kapott boldogsgot,
nem grtl semmit,
mgis szvembe zrtalak,
szdt az rzs ,
mely szelden fojtogat,
rkfny a pillanat.
Cskolj igket a szmra,
s ha majd a gynyr
a kjtl is sr,
egytt frdnk
balzsamos mmorban.
rk legyen a perc,
melyben csak engem lelsz.
A csillagokkal rom
az j kkjre,
hinyzol,
szeretnlek meglelni vgre.
Ftyol szvi az j rejtekt,
bvs kprzat szinezi
a hajnalt ,
Szemedre lgy cskot
hint az lmom,
szgyenlsen mellm
bjik a vgy,
lelsedben haldokolva,
vigyl oda,
hol beren virraszt a szenvedly,
ahol minden perc
boldog remnyt gr,
hol a felhk ftyla
kecsesen lebben,
s csillagmcsesed
mutat utat nekem.
Trkeny gyngysor,
lthatatlan fonl,
mely sszekt minket
a titokzatos vgtelen tavn.
Lelknk szent mlyben,
egy fnysugr,
egy szerelmes shaj,
melyet feledni lehetetlen,
nincs kzttnk semmi,
csak egy boldog rzs,
de az eltphetetlen.
2009.12.29.
Gyrgy Viktria Klra
Tallj meg engem...
Olyan a lelkem,
mint egy haldokl madr,
replni szeretne,
s egy lel kzre vr.
Boldogsg fnye
nyiss utat nekem,
megsebzett szvem,
csillagod legyen.
Csendes bnatom
szlljon el rkre,
tallj meg engem,
hadd legyek n is
s z e r e t v e !
2009.09.11.
Hazatalltam...
Oly sokig kerestem lelkemnek
hazjt, bkjt,
bejrtam az univerzum
sok-sok zugt, rejtekt.
Dimenzik nyltak,
vilgok trultak,
a gynyr kapujban
a knnyeim csak hulltak.
Szabadon szrnyaltam,
s a mltbl az emlkek,
a csillagok szekern,
hozzm is elrtek.
Villmknt hastott
a tudatom mlyig,
hogy erre vgytam
s vrtam sok ezer
fnyvig.
Emberknt rezni,
mi is a szeretet,
mily csods s fj,
gyengd lehelet.
A vilg messzi tjn
vgre rd talltam,
szvszentlyem a boldogsgtl lngol,
nincs r sz,
kimondhatatlan.
Hazartem n is vgre,
letrdelve mondok
ksznetet rte.
|