Mennyi ideje is? H�t... nem tudom. Nagyon r�g�ta minden nap elj�ttem ehhez a barlanghoz. Legal�bb f�l �ve t�rt�nt, hogy el�sz�r j�ttem ide... Igen, mi�ta nincsenek bar�taim, mindig ide j�v�k...-gondolta mag�ban Kuno-Ka, majd le�lt a barlang bej�rat�hoz.     P� perc mulva azt�n fel�llt, �s hirtelen felindul�sb�l bement a barlangba. Egyre csak m�lyebbre �s m�lyebbre mer�szkedett. Ahogy a s�t�tben tapogat�dzott, hirtelen beomlott a l�ba alatt a talaj. Nagy nehezen felt�p�szkodott a fi� a f�ldr�l. Szem�t zavarta a f�ny, mely ahogy leesett kigy�lt, mintegy var�zssz�ra. Megszokva a vil�git�st k�rben�zett. Tekintete nem tal�lt f�lfel� vezet� kij�ratot. M�r �pp arra gondolt f�l m�szik valahogy vissza, mikor hirtelen egy hang sz�lalt meg a fej�ben: "Menj el�re az �ton!" Kuno-ka gondolkod�s n�lk�l elindult az �ton a sejtelmes hangot k�vetve. V�g�l azt�n egy sziv�rv�ny sz�nben pomp�z� szoborhoz �rt. A szobor egy l�nyt �br�zolt. A l�ny a kez�ben egy �vegg�mb�t tartott. "�rint meg" Hallotta a fi� a hangot �s meg�rintette a s�b�lv�nny� v�lt l�nyt. A vil�g hirtelen forogni kezdett k�r�l�tte, majd hirtelen egy m�sik helyen k�t�tt ki. Ez a vil�g annyira k�l�nb�z�tt az �v�t�l, hogy hirtelen azt hitte egy m�sik univerzumban j�rt. F�lkelve a f�ldr�l nagyot s�hajtott. Maga k�r�l eln�zve hatalmas v�rengz�s lehetett nemr�giben ezen a helyen. Hull�k fek�dtek szanasz�t amerre a szem ell�tott. Elindulva be-be n�zett minden h�zba h�tha tal�l benn�k �l�ket, de minden alkalommal csal�dnia kellett. N�h�ny hulla m�g h�rg�tt, de mire a fi� oda�rt hozz�juk m�r �k is halottak voltak. Az utols� h�zhoz �rve azt�n egy furcsa hang csapta meg a fi� f�l�t. Halk s�rdog�l�s hangja volt ez. A fi� nagyot nyelt, majd benyitott. Az a l�ny s�rt ott keser�s�g�ben, akit a szobor �br�zolt. Az meghallva az ajt� nyikorg�s�t felkapta a fej�t. S�rg�sbarna szemei a fi�t vizslatt�k, majd megsz�lalt:

 - Te nem � vagy. - �llap�totta meg szomor�an. - Pedig annyira hasonl�tasz r�. De � m�r nem j�n vissza igaz? Hi�ba �g�rte meg, hogy visszat�r, m�r nem j�n vissza, igaz? - Szavait nem a fi�nak sz�nta, hanem csakis mag�nak. Mintha k�zben azt bizonygatn�: De igenis visszaj�n. Vissza kell j�jj�n. Kuno-ka odas�t�lt a l�nyhoz. � se tudta honnan, de �rezte ezt a l�nyt ismeri, szereti, akarja.

 - F�lt�l igaz? De semmi baj, Mei-chi, mostm�r itt vagyok. Megv�ltoztam, de itt vagyok. - Mondta akaratlanul is a fi�. Eml�kezett olyan dolgokra amiket nem is � tett. Egy �g�retre a l�nynak, arra hogy harcolt a n�pe v�delm�nek �rdek�ben, majd arra, hogy halt meg a harcmez�n � is �gy, mint sok t�rsa.

 - Kuno-ka? � halott, te nem lehetsz �. - Nevetett k�nnyeivel viszakozva a l�ny. - Hazug vagy te is. Minden f�rfi hazug.

 - Milyen igaz, �desem. - Hallottak, mindketten a h�tuk m�g�l egy r�miszt� hangot. H�tra fordulva egy boszork�nyt l�ttak ott. - Tudod, mit? R�gt�n v�gz�nk is vele. - Csiripelte, s �tv�ltoztatta a fi�t egy �k�l m�ret� �veggy�ngy�. - De tudod � nem volt hazug fi�. � igazat besz�lt.

 A l�ny az �veggy�ngy ut�n ny�lva zokogott, mert most m�r � is felismerte: A fi� t�nyleg Kuno-ka volt. �pp vette f�l a gy�ngy�t tenyer�ben kitartva mikor �rezte l�bai kezdenek megkem�nyedni, ak�r valami k�.

 - Hopp, t�ged is meg kell �ln�m. Sz�p kis szobor lesz bel�letek nem gondolod?

 A l�nynak nem volt m�r ideje v�laszra,mert mire a boszork�ny v�gig mondta a mondat�t, � m�r teljesen k�v� dermedt.

       A fi� hirtelen visszat�rt a barlangba. �gy �rezte, mintha egy �lomb�l kelt volna f�l. A szoborhoz l�pett ism�t, majd csod�t v�rva megcs�kolta a l�ny ajkait. A hideg k� pedig a cs�kra reag�lva egyre csak engedett. V�g�l m�r a fi� �rezte a l�ny test�nek meleg�t, sz�ve dobog�s�t. Ekkor az kinyitotta szem�t.

 - H�t t�nyleg visszat�rt�l. - mondta h�l�san mosolyogva. Majd a fi� a h�t�n hordozva a l�nyt kim�szott a barlangb�l. Nem �rtette ugyan hogyan, de �r�lt, hogy visszakapta a kedves�t. Nem �r�ltek volna ennyire tal�n mindketten ha tudj�k: A szobor a j�v�t mutatta nem a m�ltat, s mi a m�ltban volt a j�v�j� lesz egynapon...