37. vers
2008.06.21 08:55:26

Várok

Várok mert erre ítéltettél
Várok mert szerelmessé tettél
Várok mert ez a sorsom
Várok mert ezt a terhet hordom

Várok mert nincs más választásom
Várok mert így döntött a párom
Várok mert nem jött el még az idő
Várok mert a szerelmed még nem jött elő

Várok mert eljön a lehetőség
Várok mert jön tőled segítség
Várok mert ezt kell tennem
Várok mert szíved el kell nyernem

Várok mert szeretlek Vadóckám
Várok mert nem soká üt az órám
Várok mert nem vagy még készen
Várok mert nem vagy még a részem

Várok mert isten ezt mérte ki rám
Várok mert egyszer eljössz hozzám
Várok mert nagyon imádlak kedvesem
Várok mert nem megyek el vesztesen

Várok mert várnom kell tudom
Várok mert nincs más feladatom
Várok mert te kérted hogy ezt tegyem
Várok mert a szerelem ezt tette velem


38. vers
2008.06.21 08:56:09

Egy megtört ember

Mond miért tetted ezt szörnyűséget velem
Mond miért szúrtad át tucatszor szívem
Őszinte szerelmemért mond ez a jutalom
Kilenc hónap türelemért csak ezt kapom

Fáj nagyon fáj egy senki vagyok előtted
Én mindent odaadtam de ez nem volt elég neked
Kedvességem jóságom semmit nem jelentett
Te azt választottad aki szabályokat szegett

Mindent összetörtél amit apránként felépítettem
Amit kértél vagy tiltottál mindent megtettem
Rendes embernek tartom magam de ezt tudod
Cserébe ezért egy másik ember kezét fogod

Azt hittem nem jöhet már rosszabb de a rossz megtalál
Semmibe vettél és inkább egy hazug emberrel találkoztál
Akármit tehetek neked vagy érted semmi nem számít
Neked csak az a jó ha valaki szép szavakkal elámít

Odaadó szerelmem egy fabatkát sem ért a szemedben
Elfelejtettél mikor egy másik férfi keze volt a kezedben
Neked az sem számít hogy tönkre teszel ezzel
A pokol összes kínját szórtad rám két kézzel

Érzelmek ugyan már semmit nem jelentenek
Az erőszakosság rámenősség jön be neked
Aki őszinte és szabály tartó mennyen a fenébe
Jobb beülni egy türelmetlen ember ölébe

Bánom hogy nem vagyok eszelős és rámenős
Helyette gyenge vagyok naiv és nem erős
De ez azt hiszem nem jön be annyira neked
Lehet jobban járok ha őrültséget teszek

Kapok szerelmet tőled még valaha Vadócka
Vagy csak a kínok jutnak nekem halomra
Nagyon közel van hogy megszakadjon a szívem
Tedd meg kedves nekem már úgy is végem

Összetörve megkínozva érzem magam általad
Újra megmászhatatlan a hatalmas falad
Egy centivel nem jutottam hozzád közelebb
Kapcsolatunk sajnos egyre egyre hidegebb

Sanszom sincs szerintem hogy enyém legyél
Ez a megtört ember már semmit nem remél
Emlékszem volt nekem egy drága szerelmem
Mára már semmi nem maradt belőle nekem

Nincs már miben higgyek minden eltűnt örökre
Szerencsétlen balek lettem jég kúszott szívemre
Soha nem jönnek vissza a régi szép idők
Homlokomra kúsznak mély szomorú redők

39. vers

Karácsony

Öreg fenyő a ház előtt hó fedi súlyos ágait
Karácsony napján sok lélek várja vágyait
Hópillék járják vesztett táncukat
Mutatják feléd jéghideg arcukat

Melegség tölti be a sziveknek minden cseppjét
Csengettyűszó töri meg a misztikum csendjét
Forró kalács sültek bor az asztalon
Vidám nevetés tör át a méla szavakon

Karácsonynak estéjén Angyal ének száll feléd
Azt üzeni legyél boldog szálljanak el a gondok
Karácsonynak éjjelén szikrázik a fény
Mutatja a jó utat és hogy van remény

40. vers

Gondolatban ezerszer


Vérszülte naplemente még egy utolsó madárfütty a fán
Bíbor színek óceánja terül el a horizont vállán
Szeretnék szerelmet vallani a szerelem oltárán
Meztelen érzelem lángja gyúl vén szívem parázsán

Megannyi forró Csillag tűzkatlanába visz az álom
Lelkemben szerelem robbanása söpör végig rád vágyom
Ezernyi öröm szikrája pattan szerte szét már látom
Vagy ez csak szemfényvesztés kiderül megvárom

Halkan rezeg a hajnal illatok indulnak szerteszét
Gondolatban ezerszer megcsókoltam a kedvesem kezét
Felébredtem álmomat vesztem mint bolod az eszét
Hangos madárdallal küldöm neked szívem üzenetét

Csend van még, nem törtek elő az ébredés hangjai
Nem akarok hamis hangokkal teli muzsikát hallani
Csak kritály tiszta szólamokat fülembe zsongani
Szeretlek én gyönyörűm mást nem tudok mondani

Vérszülte napfelkelte jön az első madárfütty a fán
Bíros színek kavalkádja terül el a horizont vállán
Szerelmet vallottam most neked a szerelem oltárán
Már hatalmas lánggal ég a tűz vén szívem parázsán

41. vers

Lázadás

Verset kéne írni valami nagyot
Itt kéne hagyni csapot és papot
Elmenni innen messze nagyon messze
Hogy ne legyen a szívem örökre elveszve

Valami új világ kéne, telis tele képpel
Megismerkedni, barátkozni sok sok féle néppel
Elfeledni mindent, amit a régi hely adott
Kitörölni végleg, amit a sziv meg nem kapott

Szép álmokra vágyom kemény tettekre
Új kihívásokra buja érzelmekre
Sok sok vidámságra sok sok nevetésre
Izgalmas hódításra harcra bevetésre

Na ébresztő te lusta, ne lopd itt a napot
Majd adok én neked, itt hagyni csapot papot
Meg írkálni összevissza minden féle verset
Levonom a béredből ezt a harminc percet

Mars vissza ember dolgozni a boltba
Állj be te is a rabszolga sorba
Töröld ki az agyad nem kell bele semmi
Ne próbálj meg harcos vagy lázadó lenni

Szerettem volna verset írni valami nagyot
De a főnök rám szólt és sajnos nem hagyott
Így aztán elmaradt a felkelés a mámor
Meghúztam magam eltüntem mint a kámfor

Igy lett vége úgymond a merész lázadásnak
Csak én  lettem áldozata az ellentámadásnak
Kiírta a kompjuter a vers végére error
Szerencsés lett a vége és nem csúnya terror

Tanultam az esetből nem vagyok már béna
Nem írok már verseket vagy csak néha néha
Akkor is csak vidámat, szerelmest meg szépet
Talán így még kihúzom ezt a kemény évet