31. vers
2008.06.21 08:51:24

Eljött egy új nap

Eljött egy új nap várakozással teli
Szerelmem hajója az óceánokat szeli
De szeretne révbe jutni már nálad kikötni
És életem hátralevő részét veled tölteni

Hűvös van csak a testem melegít
Egy Nő van ki most engem felhevít
Távol van tudom mégis nagyon közel
Gondolatban velem van remélem átölel

Ezernyi gondolat cikázik fejemben
Szemem a telefonon csüng meredten
Várom mikor hív mikor hiányzom neki
Minden érzékem rá vár és csak őt lesi

Mindennél jobban szeretem a Vadócom
Bárki mondhat bármit én igy gondolom
Mindent megtennék érte akár a lehetetlent
Szerelmem a csúcson és nem mélyen lent

Érzem nem sokáig kell rá várnom már
Izgatott vagyok agyam a találkozón jár
Mit nem adnék hogy gyorsan jöjjön el
Szerelmedre szerelmem őszintén ráfelel

Eljött egy új nap vágyakozással teli
Szerelmem kicsiny hajója a kikötőt keresi
Szeretne hozzád befutni horgonyt vetni
És életünk hátralevő részét együtt tölteni


32. vers
2008.06.21 08:51:57

Séta a tóparton

Sétálok az úton sétálok ráérősen
Süt rám a nap szellő száll szelíden
Cirógatja bőröm hűsít a nagy melegben
Madarak dala szól valahol a közelben

Leülök a tópartra nézem a víz hullámzását
Nézem kezemben a kedvesem képmását
Rá gondolok mindig Ő életem értelme
Bizonyosság férkőzik a kétely helyébe

Vadócom tisztán körvonalazódik előttem
Egy harkály csőre koppan a fába mögöttem
Egy ritmust ad újra és újra szakadatlan
Szerelmem feléd drága örök és halhatatlan

Lefekszem a friss fűre kezem fejem alá rakom
Lehunyom szemem mosolygom és rólad álmodom
Minden szép emlék előtör belőlem akaratlanul
A sok csodálatos pillanat megfoghatatlanul

Várom hogy a valóságban is megtörténjen
A szerelem angyalszárnyon eljöjjön értem
Elvigyen hozzád karomban tarthassalak egészen
Hogy együtt éljük meg a jót bízva és merészen

Sétálok hazafelé csendesen ráérősen
Eljött az este a hold bújt elő félősen
Hűvös szél fúj fázom sietek hazafelé
Szeretlek Vadócom örökkön örökké


33. vers
2008.06.21 08:52:45

Szeretnék veled lenni

Az órák lassan peregnek hiányzol kedves
A cukor is keserű mert nem vagy itt édes
Szeretnék veled lenni ugye nem bánod drága
Indulnék azonnal hozzád nem holnap még ma

Keserű a szám íze nincs ki megédesítse
Hideg most a szívem nincs ki felmelegítse
Messze vagy kincsem messze vagy nagyon
Ölelésedre csókjaidra édes szádra vágyom

Ólom lábakon vánszorognak az órák nélküled
Csak a gondolataim és a szívem van veled
Testem minden porcikája szeretne nálad lenni
Csak egy szavadba kerül kérlek merd megtenni

Ember nem rohanna úgy hozzád ahogy én tenném
Mindent megadnék hidd el hogy odalépj mellém
Megfoghatnám a kezed forró csókot adnék a szádra
Nem gondolnék akkor se jövőre múltra se a mára

Csak a pillanatnak élnék a végtelen csodának
Szemedbe néznék egy szót mondanék imádlak
Törékeny tested magamhoz szorítanám gyengéden
Mosolyogva várnám hogy bekövetkezzen az éden

Az órák lassan peregnek vágyom rád kedves
A méz is keserű mert nem vagy itt édes
Szeretnék veled lenni ugye nem bánod életem
Szeretlek Vadócom és te is szeretsz remélem


34. vers
2008.06.21 08:53:16

A kertész álma

Gyönyörű rózsa kert tele sok sok színnel
Ápolom őket odaadóan teljes szívvel
Vigyáznom kell rájuk mert sérülékenyek
De gondoskodnak róluk a kertész kezek

Van köztük egy mely szívemnek oly becses
Lila színben pompázik szára oly kecses
A legnemesebb rózsa olyan mint egy nő
Lelkemből érzelmeket szerelmet hoz elő

Sok baj érheti vigyázok is rá mindennél jobban
Öntözöm ápolom szívem csak érte dobban
Közösen megoldhatjuk amit az élet ránk mér
Engedd rózsám hogy óvjalak nekem ez sokat ér

Hagyd hogy meggyógyítsalak hogy újra tündökölj
Zárd ki magadból a bánatot a rosszat mindent törölj
Maradjon meg a vidámság az öröm és a gyönyör
A szerelem ami köztünk minden akadályt elsöpör

Neve is van a lila rózsának ugy hívják Vadócka
Becsesebb nekem bárkinél a sors így akarta
Egész testem e kedves szónál megremeg
Számomra ez a rózsa soha nem hal meg

A kertészed vagyok erre tettem az életem
A legszebb rózsa vagy ezt soha nem felejtem
Álmaimban csak téged látlak ahogy pompázol
Imádlak virágom csüggedésemre új reményt hozol



35. vers
2008.06.21 08:54:02

Hiányzol mint...

Hiányzol mint csonttá kiégett földnek az eső
Mint végtelen kőrengetegnek a zöldellő mező
Úgy hiányzol nekem és ez most nem frázis
Mint szomjazó vándornak az életmentő oázis

Hiányzol mint óráknak a percek mik lassan telnek
Mint dolgos embernek a munka amiért reggel kelnek
Úgy hiányzol mint nyári virágnak a méh beporzása
Mint a rózsának a reggeli harmatcsepp ragyogása

Hiányzol mint éhes embernek a finom étel és ital
Mint fáradt embernek a pihenés ki nem lesz már fiatal
Úgy hiányzol mint levesnek a só mitől nem lesz íztelen
Mint pucér testnek a ruha mitől nem lesz meztelen

Hiányzol mint sebesült embernek a gyógyító segítség
Mint szomorúság ellen a jókedvű nevetés és a derültség
Úgy hiányzol mint szerelemnek a buja szeretkezés
Mint csókra ébredőnek a vágy a véget nem érő ölelés

Hiányzol mint megtörtnek a kiutat jelentő remény
Mint lágy vasnak az edzés ettől lesz acél kemény
Úgy hiányzol Vadócka ahogy más nem hiányzik
És jöttödre minden életre kel a szívem kivirágzik



36. vers
2008.06.21 08:54:50

Álom

Emlékszem gyönyörű álom volt
A naplemente vörösen lángolt
Egymás kezét fogtuk álmodón
Szánk összeért csókká forrón

A parton összebújva feküdtünk
Bizsergett a levegő közöttünk
Impulzusok futottak agyamba
Mikor fejed hajtottad karomba

Mosolyra húzódott a szám
Te kuncogva felpillantottál rám
Egy szót súgtál halkan fülembe
Izzó vágy hasított nyugodt ölembe

Válaszoltam neked halkan súgva
És ismétlem neked újra és újra
Én is szeretlek Vadóckám nagyon
Nincs mit tagadni csak rád vágyom

Azt kívánom soha ne múljon el
Tartson örökké ne ébredjek fel
Mindennél többet érsz nekem
Álmodjunk együtt maradj velem

Ha mégis fel kell hogy ébredjek
Ne hagyd kedves hogy kétkedjek
Szeress ugyan úgy ahogy én téged
Együtt éljük át a kezdetet és véget