Veled valahol veled sehol
2008.05.18 15:07:22

Két érzés mi szívemben markol
Veled valahol veled sehol
Két érzés mi szívemben tombol
Veled valahol veled sehol

Hiányzik barna szemed csillogása
Mikor lehet már enyém
Hiányzik meleg kezed simogatása
Mikor lehet már enyém

Hiányzik piciny szád nevetése
Mikor lehet már enyém
Hiányzik forró tested ölelése
Mikor lehet már enyém

Hiányzik egy nagy szív dobbanás
Mikor lehet már enyém
Hiányzik egy nagy vágy fellobbanás
Mikor lehet már enyém

Hiányzik egy határozott mosoly
Mikor lesz már enyém
Hiányzik a menny vagy a pokol
Mikor lesz már enyém

Hiányzik egy döntés mely választ ad
Mikor lesz már enyém
Hiányzik egy szó mely kétséget sem hagy
Mikor lesz már enyém

Két érzés mi szívemben honol
Veled valahol veled sehol
Két érzés mi szívemben rombol
Veled valahol veled sehol


Búcsúznom kell
2008.05.18 15:08:19

Már soha sem dobban szívünk egy ütemre többé búcsúznom kell
Már a könnycseppek sem állnak össze csodálatos gömbbé búcsúznom kell
Már soha sem hallom hangod kedvesen fülembe búcsúznom kell
Már egyszer sem hajtod megfáradt fejed ölembe búcsúznom kell

Már soha sem érinthetem bőröd bársonyát búcsúznom kell
Már soha sem tölthetjük együtt életünk alkonyát búcsúznom kell
Már soha nem láthatom szemed gyönyörű varázsát búcsúznom kell
Már soha sem élvezhetjük ki vágyaink forrását búcsúznom kell


Már semmit nem hagytál utánad csak ürességet búcsúznom kell
Már nem kapom meg soha a napi kedvességet búcsúznom kell
Már soha nem adhatod vissza lelkem kitépett darabját búcsúznom kell
Már soha nem építhetjük fel életünk alapját búcsúznom kell

Más soha nem kapok megértést és békét búcsúznom kell
Már soha nem élhetem át tested buja kéjét búcsúznom kell
Már soha nem foghatom meg törékeny kezed búcsúznom kell
Már csak annyit mondhatok kedves Isten veled búcsúznom kell


Szürke hétköznapok
2008.05.18 15:09:20

Szürke hétköznapok állandó harcok
Nincs nyugalom komorak az arcok
Fáradt vagyok pihennem kéne talán
Ősz fejemet öledbe szívesen hajtanám

Simogatásra vágyom meleg ölelésre
Békére nyugalomra harsány nevetésre
Szívem feltétel nélkül nálad hagyom
Szeretlek kedvesem nagyon nagyon

Szeretnék veled nagyon boldog lenni
Közösen valami nagyon nagyot tenni
Húzzuk együtt kedves az élet evezőjét
És megtaláljuk sorsunk közös nevezőjét


Mond miért
2008.05.18 15:10:34

Mond miért vannak szabályok mond miért vannak korlátok
Mond ki húzta e magas falat ami mögé soha sem látok
Sok sok nap sok sok éj sok mosoly sok elfojtott szenvedély
Miért akarják ezt elvenni tőlem mért hullik darabjaira az esély
Sok megvívott harc sok megnyert csata sok kín és elvesztett diadal
Lelkem háborog és sikoltva kérdezi tőled mond miért nem dőlt még el a viadal

Álmodom hogy véget ér a harc álmodom hogy kisimul a gondokkal teli arc
Álmodom hogy legyen béke és nyugalom és megkínzott lelkemből ne legyen hadisarc
Ahogy napsugár törli el a csillagok nélküli éjt háborgó lelkem lassan nyugalomba tért
Álmodom hogy meglátom végre a fényt álmodom hogy megtalálom a reményt
Mond eltűnnek végre a szabályok mond eltűnnek végre a korlátok
Mond lesz még sok boldogság sok nevetés vagy a kétség marad és szenvedés

Várok csak várok egy apró szikrát egy kis lángot mely mindent tűzbe borít
Egy mindent el söprő katarzist mely eltöröl minden szabályt és végre felvidít
Egy csodát mely belőled terjed szét mi falakat dönt le és rombolja szerteszét
Egy világot mi boldogságtól teljes és nem borítja sohasem könny senkinek szemét
Csak erre vágyom csak ezt szeretném csak nyújtsd kezed mindig felém
Mond megtörténik velem valaha hogy nevetve tárt karokkal futsz elém
Remélem versikém tetszett neked nagyon És szívemet szívedbe örökre benn hagyom


Könnyező virágok
2008.05.18 15:11:32

Ezüstszálat fon rám a varázslatos éj
azt suttogja csendesen ne félj ne félj
Némaság burkolja be a sötét világot
nem hallatszik más csak a könnyező virágok

Mond istenem miért gördül elém ennyi akadály
Mond miért nem lehetek én a dagály
Mely mindent elsöpör gyorsan és vadul
és mögötte az élet újra kivirul

Aranyszálat fon rám a gyönyörű nap
azt suttogja csendesen a szíved mindent megkap
Vidámság festi át a sötét világot
Már nem hallatszanak a könnyező virágok


Csendes a hajnal
2008.05.18 15:12:03

Csendes a hajnal csendes a szívem
Egy angyal énekel halkan az égen
Napsugár játszik a harmatos kertben
Talán megnyugszik végre a lelkem

Veled lennék veled vagyok
Elvetném benned a magot
Serkenjen egy új élet belőled
Soha nem futnék előled

Talán a nyár talán a tél
Meghozza mit szívem remél
Csendes nappal csendes az éj
soha ne add fel mindig remélj

Sír a virág
2008.05.18 15:12:43

Sír a virág sír a lelkem rettenetes kín van bennem
elveszteni kit szeretek nem nem ez lehetetlen
az esély mi meg van meg kell ragadni hagyni a szívet szívből fakadni
Hisz oly szerencsét adott az élet amilyet soha nem remélek
Sír a virág sír a lelkem óriási hit van bennem
Hiszek abban hogy lehet hiszek abban hogy szeret
Hiszek abban hogy van esély hiszek abban hogy van remény
Sír a virág sír a lelkem szerelmem érzem jó úton halad
Bármely akadályt legyőzöm és szívemben szíved örökre ott marad
Ha életem megkopik az élet rögös útján szomjamat olthatom ajkad édes kútján
nekem ennyi elég én nem vágyom többre csak szeress és szeress örökre
Sír a virág sír a lelkem a remény új fényt nyit bennem
Sír a virág sír a lelkem Sír a virág él a lelkem


Szívem szívedbe
2008.05.18 15:14:00

Azt hiszem megtörtént azt hiszem sikerült
szíved szívembe a helyére került
forró csókoktól életem felderült
testünk a szerelem óceánjába merült

Várom ezt a pillanatot várom hogy így legyen
Úgy fut végig rajtam az érzelem
és megpendít valami húrt bennem
melyre csak te vagy képes kedvesem

És a csodák amik eljönnek majd
és messze elkerüljük a bajt
mind mind megtörténik remélem
és szívem szívedbe talál szerelmem

Sorsunk összefonódott mint egy spirál
és amíg a föld forog és meg nem áll
Én szeretni foglak még azon túl is érzem
és szívem szívedbe talál kincsem

Hold bársonyán csendben ringatózva
fekszem az ágyon álmosan nyújtózva
és suttogom édes neved csendesen
Szívem szívedbe talál kedvesem



Segíts kérlek
2008.05.19 09:04:58

Segíts kérlek

Napfényben sétálok boldog mosoly az arcomon
Leülök egy félreeső padra és rólad ábrándozom
Nagyon szeretlek kedves nagyon most mit csináljak
Mond észvesztve rohanjak hozzád vagy még várjak

Eszem azt diktálja légy türelmes nyugalom már
De szívem hangosan kiabálja mire vársz hisz vár
Melyikre érzésre hallgassak segits dönteni kérlek
Nem szeretnék szörnyűt hibázni attól nagyon félek

Nem tudok ebben bölcs lenni nem tudok dönteni
Szeretném testem lelkem őszintén eléd kitenni
Nyugtalanul fészkelődöm nem tudok már ülni a padon
Szívem szava erősebb mit csináljak imádlak nagyon

Türelmetlen vagyok kedves szólj rám hogy nyugodjak
Pattanásig feszül bennem minden annyira kivánlak
Legyél te az okos legyél te a higgadt mert forr a vérem
Mond el kérlek mit érzel felém csak ezt az egyet kérem

Beesteledett a telihold is feljött már csendes az este
Csak ennek az izgatott embernek remeg még a teste
Szeretne bizonyosságot hogy nem vár rád hiába
És nem esik meggondolatlanul egy amatőr hibába

Holnap is kimegyek a kedvenc kis padomhoz
Remélem az új nap sugara bizonyosságot hoz
Segíts kérlek hogy minden érzésem a helyére kerüljön
És a szerelmem a szerelmed óceánjába merüljön