A szp jszaka
Most a kunyhbl kilptem,
kedvesemtl tvozom,
halkan dobban tompa lptem,
krben mly, stt vadon.
Luna kl tlgybl, boztbl,
jttt szell hirdeti,
nyrfk lombja fldre bkol,
des tmjnt hint neki.
Hogy csodlom ezt a szles,
hvs nyri jszakt!
Mindaz, amint lni des,
szvnk mlyt jrja t.
Brhatatlan gynyr rad;
mgis, gi boltozat,
tartsd meg szz ily jszakdat
egyrt, mit a kedves ad.
/Nemes Nagy gnes fordtsa/ |