Sohasem csal mor hljba olyant, aki nem kvn maga is belehullni.
(Plautus)
Az rzki szerelem el akarja hitetni velnk az gi szerelmet; egymaga hiba prbln, de mert ntudatlanul ott l benne az gi szerelem rsze, sikerl neki.
(Franz Kafka)
Minden bolondsgot el lehet nzni a zensznek, a kltnek, a szerelmesnek ...
( Beaumarchais)
Egy perc alatt megadja a szerelenm mit hossz fradsg alig r el valaha.
(Goethe)
A szerelem gynyrsges virg, de meg kell lennie bennnk a kell btorsgnak, hogy irtzatos szakadk szln szedjk.
(Stendhal)
A szerelem csak akkor szerelem, ha nfelldoz.
(Tolsztoj)
Valamely embert szeretni ezt jelent: gx ltni t, ahogy Isten elgondolta.
( Dosztojevszkij)
A szerelem szenvedlyt csak gy gyzhetjk le, ha futunk elle.
( Cervantius)
A hazugsg megli a szerelmet. De csak az szintesg li meg igazn.
(Hamingway)
Egy sz szabadt meg minket az let minden slytl s fjdalmtl. Ez a sz a szerelem.
(Szophoklsz)
A szerelem az rzkek kltszete. Beszlni rla olyan, mint szeretkezni.
( Balzac)
A szerelmet csak az ismeri igazn,aki remnytelenl szeret.
( Schiller)
Szvemmel tbb szvtelenl sose jtssz!
( Ovidius)
A szerelem, mint gen a tejt, ezer meg ezer parnyi csillagbl ll, melyek kzl nem egy maga is kdfolt. Az irodalmi mvek mintegy ngy-tszz nehezen felismerhet, egymst kvet rzsrl szmolnak be, ezek alkotjk e varzslatos szenvedlyt.
( Stendhal)
Nehz dolog, hogy ne szeress, de nehz az is, hogy ha szeretsz. A legnehezebb, ha hiba szeretsz.
(Anakren )
Igen nehz meghatrozni a szerelmet. Amennyit mondhatunk rla: lelknkben uralkodst jelent, esznkben rokonszenvet, testnkben egy titkos s gyngd vgyakozst; magunknak tudni, akit szeretnk.
( La Rochefoucauld)
A szerelem mindent ptol, a szerelmet nem ptolja semmi.
( Petfi)
A lelkek tallkozsa sokkal megrendtbb s megmagyarzhatatlanabb, semhogy beszlni lehetne rla.
( Charlotte Bront)
A szerelmes ember olyan ember,aki jobban akar tetszeni, mint amennyire tetszhet ; sezrt van az, hogy a szerelmesek csaknem mindig nevetsgesek.
(Chamfort)
rmmel, bnattal teljesen gondolatokba merlve aggdni, knok kzt lebegni, majd gig ujjongni, majd hallra szomorkodni: csak az a llek boldog, amely szeret.
(Goethe)
Az igazi szerelem a hall gondolatt mindennapiv, knnyv, borzalom nlkliv teszi, az sszehasonlts egyszer trgyv, oly rr, melyet sok mindenrt hajlandak lennnk megfizetni.
( Stendhal)
A szerelem megmutatja az embernek, hogy milyennek is kellene lennie.
( Csehov)
A kltszet csillaga a szerelem: s egyttal a szerelem az let magva is, aki megismerte a szerelmet, rkk l.
( Rckert)
A legnagyobb j, amit a szerelemnek ksznhetnk, hogy megtantott hinni a szerelemben.
( Graldy)
A szerelem a leghatalmasabb szenvedly. Minden ms szenvedlyml a vgyak knytelenek a hideg valsghoz idomulni; itt ppen ellenkezleg, a valsg idomul kszsgesen a vgyakhoz; ez az a szenvedly teht, melyben a szertelen vgyakat a legnagyobb gynyrk jutalmazzk.
( Stendhal )
Lehetnk szerelmesek boldogsg nlkl, s boldogok szerelem nlkl.Az volna az igazi csoda, ha gy lennnk szerelmesek, hogy egyttal boldognak is reznnk magunkat.
( Balzac )
Mindig legyen egy parnyi ktsg, amelyet le kell csillaptani. me : ez kelti fel a pillanat szomjsgt, ez lteti a boldog szerelmet. Mivel a flelem sohasem tgt tle,gynyrei sohasem untatnak bennnket. Ez az izgalom a bizonytalansg boldogsga.
( Stendhal)
Mgiscsak a szerelem els korszaka a legszebb pillanat, amikor minden tallkozsbl, minden szempillantsbl visznk haza valami jat, hogy rljnk neki.
( Kierkegaard)
des gynyrt zlelnk, ha olyan nt tarthatunk karjainkban, aki sok szenvedst okozott neknk, sokig kegyetlen ellensgnk volt, s ksz arra, hogy tovbbra is az legyen.
( Stendhal)
Sokszor szeretsz valakit, aki nem is sejti rzelmeidet, s mgis oly h maradsz hozz,mintha szerelmed viszonozn.
( Pascal)
Az ember eljoga,hogy szeressen ; mg azt is, aki szenvedst okoz neki ezzel.
( Marcus Aurelius)
Nincs az a kpmutats, amely sokig titkolhatn a szerelmet ott, ahol van, vagy sznlelhetn ott, ahol nincs.
( La Rochefoucauld)
let koronja te vagy, Szerelem!
( Goethe)
A szerelem ppgy az let ajndka, mint a szpsg.
( Franz Kafka)
Sohase rtjk a msikat; sohase ismerhetjk meg akaratnak, vgyainak minden hullmzst. Sohasem sejthetjk a msik lelknek misztrizmt, brmilyen kzel rezzk is hozznk.
( Maupassant)
2. oldal ( tovbb >>) |